Uncategorised

Külsővat is a small village of 788 inhabitants situated in the basin of Marcal river. The community is accessible between Pápa and Celldömölk by road and railway.

The area of settlement was inhabited from prehistoric times and during the Roman times populous villa - farms were active here. Its the village, recorded from the begining of the 14. centure, the archeological researches recoustucted two stoves formed by tiles shaping the coat of arms of King Mathias. These finds were found in the ruins of a mansion. The church of the parish was mantioned firstly in 1488, it’s priest name appear in a papal charter in Vatican Archives.

There is an exhibition of carved stones of 12-13. century in the church at the left side from the entrance. The richly carved seatings in the churche originate fromPaulite Monastery of Tüskevár. A hause of Premonstratesian Sisterhood can be seen at the side of the church.

The local school was mentioned already in 1698.

The Bánhalma estate, 2 km from the village, belongs to Külsővat as well. Its romantic-eclectical residence is located in protected garden of English horticultural style.

The actual coat of arms of the village was created according to the local seal dated from 1772.

KÜLSŐVAT eine kleine Gemeinde mit 788 Einwohnern ,befindet sich an der Pápa-Celldömölk -Strecke im Marcal-Becken. Die Gemeinde ist auch mit der Eisenbahn zu errechen.

Das Gebiet war seit der Urzeit ständig bewohnt, in der Römerzeit standen hier Villensiedlungen.  Die erste urkundliche Erwähnung von Vat (Wot, Vod) stammt aus dem Anfang des 14. Jahrhunderts. Aus dem Gebiet der Gemeinde wurde ein Herrenhaus aus dem 15. Jahrhunderts ausgegraben, aus dessen Ofenkacheln zwei Öfen mit dem Matthias-Wappen rekonstruiert wurden. Die Pfarrkirche von Külsővat wurde 1488 zum erste Mal im erwähnt, der Pfarrer der Gemeinde 1438 in einer Urkunde des Vatikans.

In der Kirche links sind Steinmetzarbeiten der alten Kirche aus dem 12./13. Jahrhundert ausgestellt. Die reich geschnitzen Bänke stammen aus dem Paulanerkloster von Tüskevár. Neben der Kirche befindet sich das Nonnenkloster des Prämonstratenserordens.

Die Schule wurde schon im Jahre 1698 erwähnt. Das Altenheim  mit 200 Plätzen gehört zu den angesehensten im Komitat Veszprém.

Zur Gemeinde gehört auch die von Külsővat 2 km entfernt liegende Heide von Bánhalmapuszta. Das romantisch-eklektische Schloss befindet sich in einem, den englischen Gärten ähnlichen, geschützten Park.

Das gegenwärtige Wappen von Külsővat wurde nach dem Muster des Gemeindestempels aus dem Jahre 1772 gestaltet.

Külsővat - un piccolo comunne di 788 abitanti - si trova nel bacino dei Carpazi, vicino alla strada principale tra Pápa e Celldömölk. Ci sono ottime possibilită di approssimazione con la macchina ma anche con il treno.

Nella zona sono state rinvenute tracce di cultura preistorica, i Romani impiantarono poi qui poderi popolati. Il nome Vat (Wot,Vod) ě stato citato per la prima volta in un documento nell’ inizio del trecento. Nel territorio del comune sono state rinvenute rovine di una villa del quattrocento tra cui elementi di due stufe di maiolica con il scudo di Re Mattia - oggi ttutti e due sono ricostruite.

La prima citazione delle chiesa parrocchiale intitolata a Santa Margherita ě dell' anno 1488, il nome del suo parocco ě stato trovato in un diploma vaticano. Dopo la entrata a sinistra si vede un esposizione di pietre tagliate di una chiesa dai secoli 12./13. Le panche intagliate sono dal monastero del ordine monastico dei Premonstratensi.

La scuola del comune ě stata giă citata nell' anno 1698. La Casa degli Anziani con 200 posti ě un istituto significativo anche nella provincia Veszprém. Al comune appartiene ancora Bánhalmapuszta - situata a 2 chilometri dal comune - che ě famoso della sua palazzina in stile romantico - eclettico in un giardino inglese.

L' attuale scudo del comune ě stato costruito dall' Autorită a base di un sigillo dell' anno 1772.

A település határában az újkortól találhatóak az ember letelepedésének és korai földművelésének nyomai. A megtelepedés folyamatos volt a rézkorban, a bronzkorban. A falu környékén lakó kelta nép megérte a római hódítást, ennek tárgyi emlékeit a Nemzeti Múzeumban őrzik. A 7-8. századból nyílcsúcsok, lándzsák utaltak az avarok jelenlétére.

A falu neve az oklevelekből ismert „Vot” személynévből ered, a 14. században Woth, Vod alakban fordul elő. Egy, az 1300-as évek elejéről származó oklevél név szerint említi Demeter de Woth-ot, a falu papját. Ez a falu és a templom meglétének közvetett bizonyítéka.

A 15. században a Vas vármegyei Wathi családé volt a terület, majd a Hosszútótiak birtoka lett. A török dúlás idején elnéptelenedett a falu, majd többször pusztává vált. Az újra benépesült falut a Bocskai-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc sem kímélte, Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros pedig Káldy Péternek, a község egykori birtokosának unokája volt. A 18. században magyar faluként említették római katolikus és evangélikus hívekkel. A 20. század elején a lakosság száma meghaladta az ezret is. A világháborúk megviselték Külsővatot is, de utána lendületes fejlődésnek indult a község.

Külsővat életében meghatározó szerepet töltött be a premontrei szerzetesrend. 1927-ben egy lengyel apátnő irányításával kezdték meg tanító, gyógyító és ápolói tevékenységüket. Raffel Mihály földbirtokos községnek adományozott kúriájában bontakozott ki szerzetesi tevékenységük.