Fekvése
Külsővat község a Kemeneshát és a Bakony közé szorult Marcal-medencében található. Országúton a Pápa-Sárvár útról, vasúton, a Pápa-Celldömölk vonalon közelíthető meg.
A tájat és benne a történeti korszakban élő ember életét a Marcal-folyó mocsaras melléke határozta meg.
Története
A település határában az újkortól találhatóak az ember letelepedésének és korai földművelésének nyomai. A megtelepedés folyamatos volt a rézkorban, a bronzkorban. A falu környékén lakó kelta nép megérte a római hódítást, ennek tárgyi emlékeit a Nemzeti Múzeumban őrzik. A 7-8. századból nyílcsúcsok, lándzsák utaltak az avarok jelenlétére.
A falu neve az oklevelekből ismert „Vot” személynévből ered, a 14. században Woth, Vod alakban fordul elő. Egy, az 1300-as évek elejéről származó oklevél név szerint említi Demeter de Woth-ot, a falu papját. Ez a falu és a templom meglétének közvetett bizonyítéka.
A 15. században a Vas vármegyei Wathi családé volt a terület, majd a Hosszútótiak birtoka lett. A török dúlás idején elnéptelenedett a falu, majd többször pusztává vált. Az újra benépesült falut a Bocskai-felkelés és a Rákóczi-szabadságharc sem kímélte, Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros pedig Káldy Péternek, a község egykori birtokosának unokája volt. A 18. században magyar faluként említették római katolikus és evangélikus hívekkel. A 20. század elején a lakosság száma meghaladta az ezret is. A világháborúk megviselték Külsővatot is, de utána lendületes fejlődésnek indult a község.
Külsővat életében meghatározó szerepet töltött be a premontrei szerzetesrend. 1927-ben egy lengyel apátnő irányításával kezdték meg tanító, gyógyító és ápolói tevékenységüket. Raffel Mihály földbirtokos községnek adományozott kúriájában bontakozott ki szerzetesi tevékenységük.
Nevezetességek
- Római katolikus templom. Jelenlegi formájában 1793-96 között építették fel késő barokk stílusban. A templom legértékesebb berendezései a faragott padok, amelyeket a tüskevári pálos szerzetesek készítettek Hiller Ferenc fafaragómester közreműködésével. A templom országos műemléki védelem alatt áll. A templommal szemben áll a római katolikus plébániaház, a templom mellett pedig a premontrei női szerzetesrend épülete.
- Evangélikus templom. Az épületet 1902-ben építették, de lelkészét és gyülekezetét már 1612-től feljegyezték. Tornya 1949-ben épült.
- I. és II. világháborús emlékmű.
- Fő tér. Itt található Zrínyi Miklós szobra, a millenniumi emlékmű, a polgármesteri hivatal falán pedig Béri Balogh Ádám, II.Rákóczi Ferenc és Zrínyi Miklós emléktáblája látható.
- Honismereti gyűjtőszoba, melyben szakszerűen összeállított anyag mutatja be a község teljes történelmét.
- Bánhalma puszta, Schmidt-kastély. A 19-20. század fordulóján épült eklektikus stílusban. Az impozáns épületet angolpark veszi körül. A kastély országos műemléki védelem alatt áll.
